Hírek

Az éghajlatváltozással, valamint általánosabban az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban a kutatókat folyamatosan izgalomban tartó kérdéskör az üvegházhatású gázok (ÜHG) természetes forgalmának megváltozása. A felszínhasználat-váltás, művelésbe vonás, és általában a mezőgazdasági tevékenység kutatások szerint komoly, de igen bizonytalanul számszerűsített hozzájáruló az emberi eredetű ÜHG kibocsátáshoz. Az általunk vizsgált két fontos, potens ÜHG forgalma szorosan összefügg az agroökológiai rendszer általános működésével, szolgáltatásaival.

2017. április 21-23 között a MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet és a Magyar Talajtani Társaság munkatársai, valamint tagjai a TALAJban a jövőnk… címmel, interaktív talajtani bemutató keretében ismertették meg az érdeklődőket a talajok sokszínűségével a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Föld Napja tiszteletére rendezett Föld Fesztiválon.

Komposztvizsgálat és tanácsadás mellett több, a Föld napjához kapcsolódó rendezvényt tartottak Zuglóban 2017. április 21-én. A kerületi komposztprogram résztvevőit az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet szakemberei várták a Zuglói Civil Házban pénteken, akik nemcsak megvizsgálták a behozott komposztmintákat, hanem tanácsot is adtak.

A nitrát irányelv az EU egyik legrégebbi, elfogadása óta nem módosított irányelve. Az EU-15-ök területén 1992 óta hatályos jogszabály Magyarországon 2002 óta érvényes, így alkalmazása európai szinten 25, hazánkban 15 éves múltra tekint vissza. Az előadásban elhangzottak alapján kijelenthető, hogy az irányelv nem érte el célját: sem az egyes nyugat-európai országokra jellemző túl magas állatsűrűség, sem a növények igényét messze meghaladó műtrágya-felhasználás nem csökkent érdemben.

A Talajtani Szemináriumok második előadását a Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály munkatársai tartották 2017. február 16-án „Proximal Soil Sensing eszközök a TAKI-ban; lehetőségek bemutatása, igények felkeltése, már meglevők ütemezésének egyeztetése” címmel. Az előadáson felszínközeli, roncsolásmentes, elsősorban képalkotó vizsgálati eszközöket mutattak be, úm. a hiperspektrális kamerával felszerelt pilóta nélküli járművet (Carbon Core Cortex 5K és Cubert UHD 185), az elektromos vezetőképesség mérőt (EM38-MK2), végül a talajradart (MALA GX160 HDR).

Szécsy Orsolya: „Összefüggések a műtrágyázás, a potenciálisan toxikus elemtartalom és az enzimaktivitás között magyarországi talajokon” c. doktori (PhD) értekezését a Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskolájában 2017. 03.09-én sikeresen megvédte.

A fokozat odaítéléséről a Doktori Tanács dönt.

 

Megkezdte működését az új Talajfizika Labor a TAKI-ban. A teljesen felújított laborkörnyezetben részben intézeti, részben kutatási témákból vett eszközök kaptak helyet, mint a Malvern Mastersizer3000 lézeres szemcseanalizátor, vagy a talajok aggregátum-stabilitásának meghatározására szolgáló Eijkelkamp típusú nedves szita berendezés. Ezek a műszerek alapvetően a Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály kutatásait segítik, de alkalmat adnak az Intézeten belüli további együttműködésekre is.

Takács Tünde a TAKI Talajbiológia Osztály mikorrhiza kutatásokkal foglalkozó csoportja képviseletében “Vakrandi a talajban - AM gombák magán- és társasélete” címmel tartotta meg évadnyitó szeminárium előadását 2017. január 19-én. A mikorrhiza gombák és növények kölcsönösen előnyös együttélése. A legősibb, legelterjedtebb és gazdasági szempontból is legjelentősebb mikorrhiza típus az arbuszkuláris mikorrhiza (AM). Az előadásban a mikorrhiza kutatásokkal foglalkozó csoport jelenleg folyó kutatási témáiról, vizsgálati módszerekről és együttműködési lehetőségekről volt szó.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes elvi állásfoglalást adott ki a talaj védelméről.

© 2013-2017 MTA ATK TAKI
Impresszum