FM-Nitrát II.

Összefoglalás

A sertéságazat jelenlegi helyzetét, fejlődését nehezíti a nagyszámú környezetvédelmi előírás betartása. A környezet állapotának megóvása, javítása közös társadalmi érdek, azonban számos olyan jogszabályi előírás van (e projekt kifejezetten a nitrát rendelettel foglalkozik), melyek nem járulnak hozzá a közös cél eléréséhez, viszont nagy terhet rónak az állattartókra.
A projekt célja, hogy a sertéshígtrágya felhasználással érintett területeket (üzemek, táblák, parcellák) azonosítsa, adatbázisba összerendezze, illetve az alkalmazott kijuttatási technológiákat az ammónia kibocsátás szemszögéből nézve pontosítsa helyszíni adatgyűjtéssel. A kialakítandó adatbázis a NÉBIH által felügyelt és a projekt számára átadott, 2015-ben sertés hígtrágya felhasználási engedéllyel rendelkező üzemek adatain alapul. Mindezen felül szoros együttműködést alakítottunk ki a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségével (MSTSZ), akik országosan reprezentatív üzemi mintázattal rendelkeznek.
Összeállításra került egy kérdőív a kijuttatatási technológiák és azok elemeinek meghatározására, a növénytermesztési és tápanyag-utánpótlási gyakorlat meghatározására. A kérdőív adatainak minél könnyebben adatbázisba való rendezése érdekében egy WEB-es adatbetöltő felület került kialakítása (NIT-PIG), mely adatkezelő struktúrája kompatibilis a korábban kialakított Terradegra2 adatbáziséval. Az így kialakított adatbázis lehetőséget ad az engedélyezett területnagyság és a ténylegesen trágyázott területnagyság, illetve az alkalmazott dózis vonatkozásában. Az adatgyűjtés során minden trágyázott parcella térbeli azonosítása megtörténik, vagyis egy hosszú távú monitoring rendszer (akár a TDR) elemeként is alkalmazható.
Ezen felül a FM Nitrát I. Sertéságazati kutatások 2015-2016 c. projektben összeállított adatbázist kibővítettük további 70 üzemmel (így összesen 100 vegyes sertéstartó üzemről áll rendelkezésünkre üzemi és talajállapot adat), mely üzemek tápanyag utánpótlási gyakorlatának (terhelés) a talaj környezeti állapotára (állapot) gyakorolt hatásvizsgálata alapján pontosított ajánlásokat tettünk az 59/2008 FVM rendelet 1., 2. és 3. mellékleteinek felülvizsgálatára, illetve további módosítási javaslatokat adtunk azokra. A kihelyezéssel érintett, illetve a kontroll táblákon ismételt talaj-mintavételezést hajtottunk végre, továbbá folytattuk a gazdálkodói adatgyűjtést (egyszerűsített formában). A talajmintázási protokollt kibővítettük az 90-120, 120-150 és a 150-200 cm-es talajréteg RPR pontjaiban való mintázással.

Azonosító:
FM 0403-F-0002-P
Projektvezető: Osztály:
Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
Kutatás éve:
2016
2017
© 2013-2018 MTA ATK TAKI
Impresszum